Sziasztok megérkeztünk az első tréninghétvégéről!

Köszönet a Rhino Tours szervezőinek! Néhány tapasztalat, és hasznos tanács.

Természetesen az autópályát elhagyva kezdődnek az igazi élmények, a kanyargós szakaszok, de azért figyeljetek a fizető kapuknál, ne essetek egymás nyakába, mert a rendszám felismerő rendszer csak 1 rendszámot tud kezelni, türelem! Kanyarok, a kedvenceink, és itt már figyelni is kell. Az aszfalt még nincs teljes mélységében átmelegedve, az árnyékos részeken, főleg sziklafalak és erdős szakaszok mellett, könnyen érhet meglepetés, intenzív gyorsításnál dolgozhat a kipörgésgátló. Ráadásul sok helyen találkoztunk tipikus „tavaszi” kaviccsal, amit az eső és a változékony idő szépen kihord az ívekre, és a kerékjáratok közé. Ha messzire nézel és „olvasod” az utat, időben észrevehető, de nem mindegy, hogy egyenesben vagy már döntött helyzetben találkozol vele. Ilyenkor a tudatos, erőltetett tekintetirányítás a legjobb eszközöd.

Nem az ideális ívet kell választani, hanem a tisztát! Technikailag ilyenkor sokat segíthet a „letolós”, francia stílus. Lehet, hogy nagyobb lesz a dőlésszög, de könnyebb kontroll alatt tartani a motort és a tapadáshatáron mozgást. Ahol már tiszta, jól belátható, nyújtott kanyarok vannak, ott érdemes elkezdeni finoman gyakorolni a „belógós” stílust is. Nem kell MotoGP-versenyzőnek képzelni magad, elég, ha a felsőtestedet egy kicsit a kanyarban a motor belső oldala felé-elé viszed. Ezzel lejjebb kerül a súlypont, és marad tartalék dőlésszög. A stabil alap viszont mindig ugyanaz, ha megvan a biztos térdfogás a tankon, a felsőtest ellazul, a karok nem dolgoznak egymás ellen, és az ellenkormányzás is sokkal finomabbá válik. És még egy fontos dolog: sok helyen már elindultak az év eleji útfelújítások. Torlódás, várakozás simán benne van a napban. Nem csak ezek, hanem a sok kamera is figyelmet igényel, és drágán mérik a sietséget.

Még friss az élmény, megosztom veletek, mennyire jó volt a hétvégen motorozni! Már a ráhangolódás is jól esett. Karlobag-ba érkezve rutinosan az étteremmel kezdtünk: ebéd rendelés, aztán irány a hömpölygő kanyartenger. Azonban ma a protokollon változtatni kellett. Pár kanyarral előttünk baleset történt, már hallottuk is a mentőt. Megálltunk, megkérdeztük, tudunk-e segíteni, de már ellátták a helyzetet. Egy 1250 GS a szalagkorlát alatt, a vezető sokkos állapotban… neki ott véget ért a szezon. Erős emlékeztető volt, a napot mindig tudatosan, ésszel kezdjük.

A TÚRÁN KÉSZÜLT KÉPEK ITT

Ezután jött, amiért jöttünk. A kedvenc szakaszunk minden adottságával: parádés aszfalt, döntött kanyarok, lejtők, amik csábítanak, és emelkedők, ahol a hátsó kerék tapadása még többet enged. Már a parkolóban átbeszéltük az ívválasztást, ez nem versenypálya, de a technika ugyanaz. Testtartás, progresszív lassítás, kigyorsítás, mindent lehet alkalmazni, csak biztonsági tartalékkal, nagy figyelemmel. A cél egyértelmű volt: a lehető legbiztonságosabb ív, tudatos pontokkal (bekormányzás, érintés, kigyorsítás), kihasználva a sávot, de mindig hagyva tartalékot. Szoktuk mondani: a fáradt motoros az elégedett motoros.

A hétvégén ez hatványozottan igaz volt. Több mint 200 km kanyargás, ez olyan, mintha egy versenypályán mennél 50 kört… csak itt van forgalom, előzés, alagutak, figyelemelvonó tényezők. Komolyabb felnőtt, tudatos játék. A finom ebéd után, még egy búcsúkör, egy kis “szellőztetés”, bejáratva a gumik szélét is. A végén a szokásos emlékmű, majd hazafelé még gyakoroltuk a szűk visszafordítókat, “francia” letolós stílusban. A szállásra kellemesen elfáradva érkeztünk. Egész nap ment a koncentráció, az információcsere, kaptunk és adtunk is, hogy még jobb motorosok legyünk. Volt, aki új motorral érkezett, és most kezdett igazán összeszokni vele. Volt, akinek az egyik irányba ment a kanyar, a másikba kevésbé, és itt megérkeztek a válaszok. Testtartás a lábtartótól indulva. Fék- és gázkezelés. Tudatos tekintetirányítás. És ami a legfontosabb: bizalom. Hogy meg tudom csinálni. Hogy el tudok fordulni. Hogy van még tapadás. Sőt, tartalék is.

Nagyon jó hangulatban zártuk a napot, és már most várjuk, hogy újra jöhessünk: tanulni, motorozni, kikapcsolódni…és kanyarról kanyarra több száz motorosnak visszaköszönni!

Motoros barátsággal: Kovács Birkás Robi - instruktor