Navigáció
Ezt mindenképp...
Tesztek
A kőkemény igazság
WILBERS futómű BMW R1250GS-be. Kell ez? - Az X-BIKE Motorosbolt jóvoltából tartóstesztre kaptunk egy Wilbers WESA futóművet az idei BMW R1250GS túravezetői motorunkba. A 100kg motorosra hangolt futóművet a Székelyföldi motoros túránkon kezdtük vallatni, majd jött a Nordkapp, a Transzfogaras és a Pireneusok, végül egy Adria kanyarvadász túra. A tapasztalatainkat az alábbi cikkben foglalta össze Szimi.
Rhino Card
Mert ebbe a csapatba tartozni kiváltság!
Rhino Tours kedvezmény kártya – kattints a képre
Vélemények
Fotópályázat
Yamaha XT1200Z Super Tenere E.Sz.T.
A legjobb motor túrázásra?! 6.
Yamaha XT1200Z Super Tenere - Erősen Szubjektív Teszt
Már az általunk szervezett sajtó túrán is vágyakozva néztem a visszapillantómban a délcegen ülő újságírókat. Vajon milyen lehet egy hosszú túrán ez a gép? A Yamaha Hungáriának hála kipróbálhattuk - és rögtön két motort kaptunk - így most Szilárd és jómagam ülhettünk peckesen a Super Tenerék nyergében. A Motorrevüvel közösen rendezett horvát tengerparti túránkon közel 2000 kilométert tettünk meg, és végül fájó szívvel adtuk vissza a túraendurokat.
Már indulás után pár perccel éreztem, hogy ez egy nagy találkozás, kényelmes volt az üléspozíció, a lábtartók pont jó helyen vannak. A kormány nagyon széles az eddig vezetett motorokhoz képest és ennek több előnye is van, egyrészt kevésbé vibrál, másrészt jobban irányítható az XT1200Z és nem utolsó sorban a visszapillantó tükrökben pompás kilátás nyílik a mögöttem zajló eseményekre (egy túravezetőnek ez roppant fontos szempont). Már az autópályás szakaszon kiderült, hogy a Super Tenerének szuper a szélvédelme, mellkasra szinte semmi nem jött a menetszélből csak a sisakom teteje kapott egy keveset a turbulenciából. Az én motoromon egy gyári szélvédő volt felsőállásban, a Szilárdén volt nagyobb túraplexi, na az az igazi.
Zágráb után a szlovén országutakon próbáltam ki először a D-Mode kapcsolót. Ezzel a kapcsolóval az injektor térképet váltogatjuk, akár menet közben is. Az elektromos gázmarkolatra adott reakciói a motornak S (Sport) módban nagyon feszesek. Azonnal reagál a motor és vadul húz, míg a T (Túra) állásban lágyabbak a reakciók. A T módot választottam az isztriai félszigeten fekvő szállásunkig, az S-el ráérek majd a 8-as úton élvezkedni. Porecben a hotel parkolójában a kardán hajtás előnyeit élvezhettem, láncspray felejtős, oldal dobozokat kiürít és már mehetek is szobámba. Micsoda luxus!!
Egyébként a dobozokra visszatérve, a formájuk és a fémes design nagyon jól 
sikerült, viszont a zár szerkezetet- hogyis mondjam- meg kell szokni. Nekem a WD40 sokat segített, de a kéztechnikára is figyelni kell. Szóval indulás előtt mindig ellenőrizzük a doboz fedeleket.
Második nap az isztriai félszigeten átvágva a tengerparti 8-as úton kellett egészen Zadar magasságáig legurulnunk, hogy ott két hídon is átkelve Pag szigetén elfoglalhassuk a négycsillagos Luna wellness hotelben szállásainkat. Szikrázó napsütés, meleg kanyargós aszfalt, jobbra a kék tenger, nem tudok jobb terepet elképzelni egy vérbeli túraenduro tesztelésére. Az S mód ideje itt jött el, minden kigyorsításkor vehemensen repítette a következő ívre a Super Tenerét. Tesztmotorom megpakolva is precízen tartotta az íveket, néha már csodálkoztam hova lehet ledönteni. A csoportunkból többen megjegyezték milyen jól megyünk ezekkel a motorokkal, de szerényen meg kellett jegyeznem, hogy leginkább a motor és a futómű érdeme, amit a kanyarokban látnak. Nagyon kezes, nagyon „ívtartó”, mindent nagyon-nagyon jól csinál…
Többen kedvet kaptak a kettes csapatból a próbára és elismerő bólogatásoktól kezdve a széles mosolyig mindenféle reakciót kiváltott a tesztelőkből a Super Tenere.
A fogyasztása a soros kéthengeres blokknak elég visszafogott volt, én folyamatosan 5,1 és 5,7 l/100km között mértem a túrán.
A teljes túrabeszámoló itt olvasható!
Harmadik napon a plitvicei tavak felé az 1-es úton kanyarogtunk hazafelé, miközben arra gondoltam, hogy másnap már nem ülhetek újra a Tenere nyergébe és nem nyomhatok le újabb 6-700 kilométert. Komolyan elszomorodtam, ez a motor és ez a stílus nagyon közel került a szívemhez. Most úgy gondolom, ha váltani fogok ez az országúti túraenduros vonal lesz a folytatás. A nagy riválist még nem próbáltam, de remélem hamarosan a GS is horogra akad…
Előnyei: jó kezelhetőség, egyszerű és gyors ülésmagasság állítás, nagyon jó futómű, D-mode funkció, kardán-hajtás és kipörgésgátló
Hátrány, ha nagyon akarom: nehezen záródó dobozok, „kihajthatatlan” oldal támasz
Használt motor ára: 3.700.000.- környéke (még nincs nagyon a piacon)
Új motor ára: 3.748.000.- regisztrációs adóval
Műszaki adatok:
Motor: vízhűtésű, soros kéthengeres négyütemű , szabályozott katalizátorral
Hengerűrtartalom: 1199 cm³
Keverékképzés: elektromos üzemanyag-befecskendező
Teljesítmény: 80 kW (110 LE) @ 7250 1/min
Forgatónyomaték: 114 Nm @ 6000 1/min
Sebességváltó: 6 fokozatú
Szekunder hajtás: Kardán
Méretek: 2250 × 980 × 1410 mm
Ülésmagasság: 845-870 mm
Menetkész tömeg: 261 kg
Üzemanyagtank: 23 l
Átlag fogyasztása a teszt alatt: 5,65 l/100km
Szimcsák Attila
Túravezető
Szilárd szerint:
Super Teneré, hát igen…
A Tenerék amúgy is közel állnak a szívemhez, de ez után a túra után teljesen megváltozott a nagy túraendúrókhoz fűződő viszonyom.
Bevallom kicsit tartottam az 1200-as Super Tenerétől. Két okom is volt rá: az egyik, hogy már a kisebbik változat a 660-as is magas volt nekem. Egy hasonló liliputinak csak a lábujjhegye ér le a földre, az is csak az egyik oldalon. Ha véletlenül hirtelen kell megállni és erre az apróságra, nem tudsz felkészülni, akkor megtörténhet a motoros ultraciki: eldőlsz (és persze, vagy a szomszédok látják vagy a zebránál várakozó csajok…) A másik a motor nagy termete és tömege volt. Mindkét félelmem az első ötven méteren elmúlt, hiszen az én tesztmotorom egy alacsonyabb gyári üléssel volt felszerelve. Az ülésmagasság így 845 mm helyett csak 810 mm, ami már az alacsonyabbaknak (én 170cm) is motorozhatóvá teszi Super Tenerét (egy VFR800-as ülésmagassága pld 805 mm) .
A "tömegfélelmem" is hamar elpárolgott, a motor olyan kezes, hogy egyáltalán nem igényel megszokást. Pár perc elmúltával már érzed, hogy "tiéd" a motor.
Az üléspozíció nagyon kényelmes. A túra alatt volt egy 3 órás etapunk. Ha nem szólnak a többiek, hogy álljunk meg pihenni, én bizony mentem volna tovább.
Az én tesztgépemen egy gyári túraplexi volt, ami mögött akár egy gyertyát is égethetnél, annyira jó szélvédelmet biztosít. Nagyon tetszett a gyári "szivargyújtó" csatlakozó. Így gond nélkül át tudtam szerelni a GPS-t a saját motoromról a Tenere kormányára.
A műszaki adatokba inkább nem mennék bele, mert azt a szakújságírók már mindenhol kivesézték.
A saját tapasztalatom az, hogy a motort nagyon könnyű vezetni, nagyon kezes mindent úgy csinál, ahogy „mondod” neki. Nem kell a kanyarokba bekényszeríteni, szédületes ahogy tartja az íveket.
A Yamaha nagy túraendurója tényleg rászolgál a nevére: szuper.
Én is fájó szívvel adtam vissza, a motort. Tankolásnál Szimivel azon morfondíroztunk, hogy azonnal elindulunk egy Föld körüli útra, amolyan Long way roundra...
Falkai Szilárd
Túravezető
A Tenere ezt is tudja, szuper kis videó:
Teszten készült képek:
Hozzászóláshoz kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj!
Sziasztok!
Alkalmam volt a „teszt Tenere-k” közül az egyiket kipróbálni, Pag-ról hazafelé jövet egy kb 100-120 km-es szakaszon. Az MZ-s régmúlt utáni hosszú kihagyás után, először egy szintén hangvillás FZ6S-em volt, majd tavaly év elején ezt átváltottam egy Varadero 1000-esre. Ezért aztán döntően ezekhez viszonyított a véleményem.
Tetszett:
A motorja, a maga 1200 cm3 –ével roppant dinamikusan mozgatta vasat, főleg a „sport állásban” (a valamit-valamiért elv szerint, e program tartós használata a benzinkútnál valószínűleg számokban is kifejezhető)
A futóműve, bár Szili szerint alapbeállításon volt, kiválóan kezelte az útburkolat hibáit, illetve messzemenően támogatta szándékaimat minden manőverrel kapcsolatban. Bele sem merek gondolni, hogy milyen lehet, ha személyre szabottan van beállítva.
A kormánya először furcsa volt, (még a Varáénál is szélesebb) de már rövid út után, bár ez lehet, hogy az előbb említett futóműnek is köszönhetően, nagyon kényelmesnek találtam.
Nem tetszett:
Az ülése az általam kipróbált motornak. Egy, a legalsó állásban lévő, és ráadásul alacsony nyerges darab volt, ezért a magam 186 cm-ével hamar kényelmetlennek éreztem az üléspozíciót rajta.
A szélvédelme, bár lehet, hogy ezen is lehet javítani, de a Varához képest sokkal gyengébb volt, nekem viszont egy túra géptől a kényelem mellett ez is elvárás.
Összességében úgy gondolom, hogy egy tetszetős fazonú, jó kis motor, bár az utas ülés kényemét, és a pakolhatóságát nem próbáltam ki, ezért egy rám beállított példánnyal szívesen gyűjtenék további tapasztalatokat.
Szili, még egyszer köszönöm a teszt lehetőséget, egy kiválóan sikerült túrára tetted fel ezzel számomra a koronát.
Üdv. mindenkinek
Endre