
Navigáció
Ezt mindenképp...
Tesztek
A kőkemény igazság
Chargebar telefontartó és vezeték nélküli töltő - A telefon vagy navigáció rögzítése és töltése a motoron alapvető fontosságú egy motoros túrázónak! Pláne akkor, ha túravezetőként mindennek tökéletesen kell klappolni, semmilyen körülmények között nem veszíthedet szem elől az útvonalat. Nemrégiben került a kezeink közé egy ígéretes konzol, ami amellett, hogy igényes és szép kidolgozású, még magyar termék is! Elkezdtem hát használni, és nagyon reménykedtem benne, hogy tényleg olyan jó is, mint amilyen jónak látszik!

Rhino Card
Mert ebbe a csapatba tartozni kiváltság!
Vélemények
Fotópályázat

Kawasaki Versys 1000 - A nyugodt erő

Kawasaki Versys 1000 - A nyugodt erő
.jpg?sbts=1645741213)
A 2020-as túraszezonban abban a szerencsében volt részem, hogy a Kawasaki Magyarország által biztosított Versys 1000-rel vezethettem a túrákat. Az elmúlt években vezettem már sok mindent, egy GPS bekötés közben még áramot is, de a Kawasaki eddig még elkerült engem. Mivel mi általában hosszú, 3-10 napos túrákat szervezünk, ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen motoron ül az ember, mert a motor használati komfortja nagyban hozzájárul a túra, és úgy általában a motorozás élvezeti értékéhez. Ezért aztán tényleg roppant kíváncsi voltam, hogy milyen is lesz hosszútávon a Versys 1000.
Külcsín és egyéb első benyomások
Azt, hogy a motor kifejezetten szép, nem akarom nagyon taglalni, mert ez szubjektív kérdés, az viszont elvitathatatlan, hogy a 2012-ben debütált első széria kissé félrecsúszott dizájnja után ez a vas már rég nem ugyanaz az esztétikai kategória. A kifejezetten morcos, támadó, de túlzásoktól mentes fejidom határozott karaktert kölcsönöz a motornak, szerencsére nem akar még nagyobb csőrt a versenytársakénál, de a kategóriajelleget azért finoman illusztrálja. Hál' Istennek, a fényszórók szimmetrikusan világítanak, ez abszolút hozzátesz az arculathoz, mert az aszimmetrikus világítás csak torzítaná az egyébként elég jól eltalált összképet. Bár a túraendúró kategóriában emlegetik a Versyst, a 17-es kerekeivel valójában ez egy megemelt túramotor, ami a némileg hosszabb rugóútjának köszönhetően a rosszabb minőségű utakon is megállja a helyét, de azért az off-road kerülendő vele. Az endúrós kialakítás további előnye, hogy egyenesebben, s ezáltal kényelmesebben ülhetünk a motoron. A lábtarónak is kifejezetten kényelmes az elhelyezése, nem túl magas és nem túl alacsony, továbbá a test tömegközéppontja alá van pozicionálva, így ha kell, kényelmesen rá tudunk terhelni. A Versys kényelméhez hozzájárul még a kellemes pozíciót biztosító kormányelhelyezés, illetve az eltalált ülés is, ami megfelelően tömör és elég széles ahhoz, hogy akár napokig kényelmesen ülhessünk rajta.

Az Alpok hágóitól az Adria partjáig és vissza a Versys 1000-rel
Belbecs
A rendelkezésünkre bocsátott modell alapváltozat volt, így nem tudok tapasztalatokat megosztani az olyan, tényleg különleges extrákról, amik csak az SE változatban találhatók meg. Ilyen a félautomata elektronikus futómű (KECS), amit kényelmesen gombokkal, a menüből lehet állítani, a dőlésszög által aktivált, idomba beépített LED-es kanyarfények, a színes, nagyképernyős műszerfal, ami annyi információt tud megjeleníteni, hogy az már sok is, vagy a H2 SX fedélzeti elektronikája, ami bluetooth kapcsolaton keresztül tud kommunikálni a telefonodra letöltött alkalmazással, így akár onnan is tudod állítgatni a különböző paramétereket, stb… Ezek az extrák lassan egyre hétköznapibbak, sokan már nem is tudják elképzelni a motorjukat kormányról állítható futómű nélkül. Itt van hát nekik a Versys SE. Akik viszont megvannak ezek nélkül is, azoknak teljesértékű motoros élményt nyújt az alapváltozat is. Első ránézésre az alap műszeregység is elég informatív, de az átláthatóságával azért vannak gondok. A pálcika karaktereket hosszútávon sem tudtam megszokni, a napi számláló tizedespontjai/vesszői a menetközbeni gyors odapillantások során nem vehetők ki, így a túravezetők számára oly fontos napi kilométerszámláló követése nehézkes volt. A másik, számomra zavaró tényező a fordulatszémmérő számainak narancs színű megvilágítása, mert nézgelődés közben a periférián feltűnő pirosas fény sokszor hozta rám a frászt, hogy esetleg valami hibajel világít.

Alap műszeregység a Versys 1000-en, valamint az alapváltozatban is állítható első futómű, a jobb telószár tetején az állítócsavarral, illetve a hátsó futómű állítására szolgáló tekerő az utaslábtartó fölött.
Az alapváltozatra mi feltettünk egy gyári dobozgarnitúrát, markolatfűtést és kézvédőket (az utóbbi kettő az SE változatban alapfelszereltség). Túrázáshoz ezek elengedhetetlenek, ez a minimum pack, amire javaslatom szerint senki se sajnáljon költeni, mert ha véletlenül belefut egy félnapos esőbe 6-8 fokban, akkor a markolatfűtés és a kézvédő valósággal életmentő. A Versys kézvédője pedig elég nagy, megfelelően védi a kezfejet a menetszéltől, így kisebb esőben nem is kellett lecserélnem a nyári kesztyűt. Egy kicsit alátemperáltam még a markolatfűtéssel ha kellett, és meg is voltam. A gyári dobozok majdnem tökéletesek. A top case nálam mindig fent volt, sosem vettem le a motorról. A mérete ideális, valahogy kívülről nem tűnik annyira nagynak, de mégis sok mindent el tud nyelni. A sisak pl. simán belefér, és mellé még csomó cucc, akár még egy nyári kabát is. Egy 6 napos túra teljes férfi ruhatára is prímán belefér. A nők ruhatárával kapcsolatban azonban nem tudok felelősségteljes kijelentéseket tenni, mert a hajszárítók és hajsütővasak mérete, a különböző várható események ruhavariációinak számossága, és az egyéni pipereigény mértéke oly mértékben különböző, hogy azt nem lehet egy egyszerű Boole-algebrai műveletekkel sem megoldani. Az oldaldobozoknál viszont a tervezők feláldoztak némi értékes helyet a dizájn oltárán, ugyanis a dobozok hátsó részére egy homorúszöget dizájnoltak. Ez egyébként tök jól néz ki, de legalább 4 zoknival és két pólóval kevesebb fér a dobozba miatta. Persze tulajdonképpen mindegy is, mert egyáltalán nem volt olyan túra, ahol fullra pakoltam volna a dobozokat. Még a pótkabát, pótnadrág, és pótkesztyűk mellett is maradt még némi hely a dobozban, úgyhogy nem is szóltam semmit.
A kézvédők és a dobozok elég nagy légellenállást és turbulenciát keltenek, ami egész 180-ig csak a pillanatnyi fogyasztás exponenciális emelkedésében mutatkozik meg, afölött viszont finoman elkezd hintázni a motor. Ezért a német autópályákon lehetőleg dobozok (és talán kézvédők) nélkül használjuk ezt a tartományt, de mindenkinek az a legjobb, ha maradunk 130 körül, különösen a fogyasztásnak. Hazai autópályatempónál ugyanis beéri az ezres blokk kb. 5,5 literrel, utána viszont tíz kilométerenként egy literrel nő a pillanatnyi fogyasztás.

Feldobozolt Versys 1000 az Alpokban, Villach felett és a Grossglockneren.
A 185+cm magasságomhoz a Versys hosszútávon is valóban kényelmes, az állítható plexi legmagasabb állásában jól véd a közvetlen menetszéltől. Állítani persze ezt sem elektronikusan lehet, hanem két szorító-tekerővel kétoldalról, ami viszont tökéletes, fokozatmentes állíthatóságot tesz lehetővé, ha tetszik, végtelen állítási lehetőséggel. A futómű gyári alapbeállításai azonban elég lágyak voltak. Ez ugye nem a szupercsilivili elektronikus űberfutómű, ami az SE változatban van, hanem egy normál, az átlag halandók számára egyébként tökéletesen megfelelő futómű, ami mondjuk 100+ kilogrammos élősúllyal, teljes motoros ruházattal és hatnapi egyéb motyóval, meg tartalékmotyókkal megrakva már utánállítást igényelt. Kanyarban, egyenetlen útfelületen hajlamos volt kicsit belengeni a tömeg, amit pontos beállítással meg lehet szüntetni. Persze nem gombnyomogatással a menüből, mint az extratesónál, hanem a hátsó futómű esetében a motor jobb oldalán, az ülés alatt, az utas lábtartónál található, kézre álló gomb tekergetésével, az első futóművet pedig a jobb telószár tetején található állítócsavarral. A sornégyes motor finoman jár, a 120 lóerő hangolására pedig nem annyira a bődület, inkább, mint a rendszerváltó MDF-re, a nyugodt erő jellemző. Nyolcezres fordulat felett azonban már tudja kapkodni a virgácsait, lehet vele sietni, de azért egy ponton túl érezni, hogy nem erre találták ki, a száguldozás az nem az ő világa. Viszont a nyugodt túrázgatás, a hágókra fel, tengerhez le, soknapos kalandozás abszolút fekszik neki! A felépítése, a komfortfokozata, a futómű és a motor hangolása abszolút erre predesztinálja. Oldalról ránézve látható, hogy a segédváz mennyire túlnyúlik a hátsó keréken. Azt nem tudom, hogy végül is a váz hosszú vagy a futómű rövid, mindenesetre az látszik, hogy gondoltak az utasokra, és megfelelő üléskomfortot biztosítottak hátulra is.

Versys 1000 a csúcson, passo di Giau és passo Stelvio
Gumicsere tízezernél - Continental Road Attack 3
A Dolomitok-Stelvio túra előtt a biztonság kedvéért lecseréltük a gyári gumikat, mert bár talán még kibírta volna, de egy ilyen túra esetében nem kockáztathatunk! Continental Road Attack 3-asok kerültek fel alig két nappal az indulás előtt. A túra első két napján, kifelé úton, volt minden, eső, szél, de a többi négy nap pazar volt, talán kicsit még túl meleg is! Így tehát a Road Attack-ok rögtön minden időjárási körülmény közepette bizonyíthattak.

.jpg?sbts=1645741213)
A Continental hazai fellegvára
Az útviszonyoknak megfelelően közlekedve semmi bizonytalanság nem jelentkezett a tapadásban. Persze a kis osztrák hegyi utak tehénvisszatartó rácsain, esőben, kanyarodás közben azért hajlamos a megcsúszásra, de hát azon mi nem? Az olasz hegyi szerpentineken, melegben, napsütésben viszont remekül fog, egyszer sem volt olyan érzésem, hogy 'nyúlna', vagy akár csak valami kis bizonytalanság lenne benne.
Ez alapján a 2.500 kilométeres, változatos, embert és gumit egyaránt megpróbáló túra alapján én legközelebb is választanám a Road Attack 3-at, szóval részünkről az 'AJÁNLOTT' kategóriába tartozik.
Konklúzió:
Összegzésképp azt tudom mondani, hogy ebben a Coviddal súlytott csonka évben sajnos csak alig 15.000 kilométert tudtunk együtt tölteni, de az kellemesen telt. Voltunk az Alpok legszebb hágóin, a Dolomitokban, a Stelvión, a Mangarton, és voltunk a tengernél az Adrián, amikor meg le voltak zárva határok, akkor jobb híján az Őrségben és a Zemplénben motoroztunk. Ha túrázásról van szó, akkor a Versys 1000 remek választás, minden szükséges feltétellel rendelkezik ahhoz, hogy hosszútávon is ideális társa legyen egy túramotorosnak. Ha pedig valaki az elektronika bűvöletében él, akkor a Kawasakinál szerencséje van, mert a Versys SE gazdagon meg van pakolva különleges extrákkal, amihez korrekt, nem elrugaszkodott ár tartozik, milliókkal jobb vételt kínálva annak, aki nem ragaszkodik emblémákhoz.
A tesztmotort a Kawasaki Magyarország bocsájtotta rendelkezésünkre. www.kawasaki.hu
A motort az Ivanics Motor telephelyén vettük át és szervizeltük. 1221. Budapest, Hajó u. 1-3.
A gumiabroncsokat a Continental Centrumban rakattuk föl. www.continentalcentrum.hu

A tesztet elkövette: Dobos Zoltán, túravezető - RhinoTours

Hozzászóláshoz kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj!