Navigáció
Ezt mindenképp...
Tesztek
A kőkemény igazság
WILBERS futómű BMW R1250GS-be. Kell ez? - Az X-BIKE Motorosbolt jóvoltából tartóstesztre kaptunk egy Wilbers WESA futóművet az idei BMW R1250GS túravezetői motorunkba. A 100kg motorosra hangolt futóművet a Székelyföldi motoros túránkon kezdtük vallatni, majd jött a Nordkapp, a Transzfogaras és a Pireneusok, végül egy Adria kanyarvadász túra. A tapasztalatainkat az alábbi cikkben foglalta össze Szimi.
Rhino Card
Mert ebbe a csapatba tartozni kiváltság!
Vélemények
Fotópályázat
Az Alpok legjava: Stelvio, Dolomitok és a Grossglockner
2020.07.25.
2020.07.30. (6 nap)
2020.07.22. 00:00.
14 / 15 fő (össz. 14 motorral)
lejárt a jelentkezési határidő
AZ ALPOK LEGJAVA: GROSSGLOCKNER, DOLOMITOK, STELVIO
AUSZTRIA / OLASZORSZÁG / SZLOVÉNIA
Ha a DOLOMITOK vagy a GROSSGLOCKNER szó hallatára hevesebben kezd verni egy motoros szíve, akkor képzeljük el, mi történhet, ha ezek mellé még odatesszük a STELVIO-t is? Ez már aztán tényleg az Alpok legjava, amit most hat napba sűrítve, egy dózisban tettünk magunkévá.
Első nap az osztrák Alpoké volt a főszerep. Szombat reggel a csapat fele Budaörsön találkozott, a másik fele Szombathelyen csatlakozott, majd még esőben, gyorsan elhagytuk az országot, hogy az ebédet már tisztuló ég alatt, Teichalmban fogyasszuk el. Délután Wildalpennél már nagyon jót tudtunk menni és az időjárás javuló tendenciája egész az esti szállásig, Tauplitzig kitartott.
A második napon, vasárnap folytattuk utunkat nyugat felé. Egy kellemes kanyargással kezdtünk a Hallstatti-tó körül, majd a Zell am Zee felé vettük az irányt, ahol a természet ismét próbát vett rajtunk egy makacs eső képében. De nem tudott kiszúrni velünk, mert a Grossglockner Hochalpenstrasse lábánál, egy kellemes étteremben kivártuk, amíg kitisztul, és így szárazon gurultunk végig az alpesi látványutak királyának tartott útvonalon! Ausztriát a 100-as úton hagytuk el, és kellemes nyári melegben haladtunk Cortina d' Ampezzo felé, ahol a természet ismét lesúlytott, kaptunk vizet a nyakunkba doszt, de egy kis megálló, és egy taktikai útvonalmódosítás eredményeképp, kellemes napos időben gurultunk át a Falzarego-hágón, majd be Rocca Pietoreba, a szállásunkra. Egyébként ez volt a természet utolsó próbája velünk ezen a túrán, innentől már csodaszép időben motoroztunk végig.
A 2. nap útvonala Relive animációban itt.
Hétfőn, a harmadik napon továbbgurultunk nyugat felé, kellemes kanyarokkal közelítettük Bolzano térségét, miközben megálltunk egyet kávézni és szusszanni a csodálatos kis gyöngyszem, a Carezza tó partján. Bolzano után vadonatúj útvonalon haladtunk, ami igen kellemesnek bizonyult, így megtartjuk. A Stelvióra észak felől kanyarogtunk föl, csodálatos tiszta, napos időben, odafönn is volt vagy 15 fok! Talán még soha nem láttam igy ezt a hágót, tavaly is úgy mentünk át rajta, hogy megállni sem volt kedvünk, mert volt vagy 4 fok és ónos szitálás.Most azonban ráérősen ebédeltünk a csúcson, kényelmesen sütkéreztünk a napon, mert a szállásunk a hegy lábánál, Bormióban volt. Persze, hogy meglegyen a szükséges napi kanyarmennyiség, a déli oldalon lefelé indulva előbb még elkanyarodtunk Svájcba egy kellemes 20-25 kilométerecskét bóklászni, és csak utána gurultunk le Bormióba.
A negyedik napon, kedden, kelet felé vettük az irányt, fel a Gavia hágóra, amire talán még fokozottabban igaz, hogy ilyen szép időben nem is jártam még ott. Most legalább kiderült, hogy valójában a déli oldalon nem egy nagy szürke (köd)fal van végig az út mentén, hanem szédítő panoráma. Csodálatos volt! A délután még tartogatott egy hatalmas menést is az SS612-esen, majd a napi szállásunkra visszaértünk a csodálatos Dolomitokba, Arabba térségébe.
Szerdán, az ötödik napon, az AlpenMasters útvonalát követve dolgoztuk fel a Dolomitokat hágóról-hágóra. Passo Pordoi, Passo di Sella, Passo di Gardena, Passo Valparola, Passo di Falzarego, ahol fellifteztünk a hágótól még további 800 méterrel magasabban lévő Lagazuoi csúcsra, ahol meg is ebédeltünk a lélegzetelállító teraszon. Ezután még megcsináltuk a Dolomitok szerintem egyik legjobb szakaszát, a Falzaregoról déli irányba le, majd a Giau hágóra föl, hiszen nem búcsúzhatunk el a Dolomitoktól a Giau hágó nélkül! A nap derekára kivégeztük hát a hágókat, és Cortinán át kelet felé vettük az irányt. Mivel a csapatban még egyáltalán nem hanyatlott a kanyarvágy, így a keményebb útvonalon, a főúttól északabbra, kis utakon haladtunk Szlovénia felé, még egy eszeveszett Giro d' Italia kerékpáros szakaszt is, a Monte Zoncolant, a pokol emelkedőjét is útba ejtettünk, ahol ámulattal adóztunk a bringások teljesítménye előtt, hogy ide képesek feltekerni. E tartalmas nap, és vagy tíz hágó után, estére, kellemesen lerongyolódva, Szlovéniába, Kranjska Gorába érkeztünk.
A hatodik nap reggelén, csütörtökön, a Wurzenpass hágón hamarjában átgurultunk Ausztriába, és drasztikusan keletnek fordulva végigsúroltuk a szlovén határt. A kellemes gurgulászásba még beledobtunk némi adrenalinbombát a 69-es út Lavamünd fölötti szakaszán, amiért csak önmagáért is érdemes kijönni! Innen a 69-es utat követve csorogtunk, míg ismét Szlovéniába nem találtuk magunkat. Egy jó ebéd után, Muraszombatot kikerülve Lenti felé vettük az irányt, majd Sármelléken vettünk végső búcsút egymástól.
Egy fárasztó, de egészen különleges túrán vagyunk túl, ami remekül sikerült, és bizonyosan sokáig emlékezetes marad a résztvevők számára.
A teljes útvonal rbiker alkalmazással rögzítve itt.
A TÚRÁN KÉSZÜLT KÉPEK ITT.
INFOVONAL
>> +36 30 6262169, +36 20 441 2020 <<
info@rhinotours.hu
Korábbi túráink: 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2019
TÚRAVEZETŐI CSAPATUNK
Zomax és Zozo